A kockázat változó jellege és a kiberbiztonsági események számának emelkedése következtében a vállalkozások világszerte az üzletmenet megszakadásától tartanak a legjobban – vélekedik 80 ország több mint 1900 kockázati szakértője. A válaszadók 42%-a gondolja így (2017-ben is ezt a kockázatot tartották a legjelentősebbnek), a kiberbiztonsági eseményeket a megkérdezettek 40 %-a tartotta a legfontosabb kockázatnak (a 2017-es 3. helyhez képest 2018-ra a 2. helyen jelölték meg a kockázati listán). 

Az előttünk álló évben a kiberbiztonsági környezet az esetleges „kiberhurrikánok” és a szigorúbb adatvédelmi szabályozás függvényében fog alakulni. A kockázatok mérsékléséhez elengedhetetlenek a válságintézkedések.

A természeti katasztrófák okozta nagyobb veszteségek (a 2017-es 4. helyhez képest 3. hely, 30%-os válaszadási aránnyal) szintén egyre jobban aggasztják a vállalkozásokat, 2017-ben rekordszámú természeti katasztrófa történt, így az éghajlatváltozás és az egyre változékonyabb időjárás (10. hely) először szerepel az első tíz legfontosabb kockázat között. Mindeközben az új technológiák (7. hely 2018-ban, 2017-ben a 10. hely) jelentette kockázatok helyezése az egyik legnagyobb változás: a vállalkozások jól látják, hogy az innováció (pl. a mesterséges intelligencia vagy az autonóm mobilitás) nyomán a jövőben újfajta kötelezettség és jelentősebb veszteség is keletkezhet, viszont új lehetőségek is teremtődnek. Ezzel szemben a vállalkozásokat kevésbé aggasztják a piaci fejlemények (4. hely 2018-ban, 2. hely 2017-ben), mint 12 hónappal ezelőtt.

„Magyarországon is az üzletmenet megszakadását tartják az egyik legnagyobb kockázatnak” – magyarázza Ole Ohlmeyer az AGCS kelet-európai térségért felelős vezetője. – „Sokáig elsősorban a természeti csapások vagy az ipari balesetek bénították meg a működést. A digitális hálózatba kapcsolt gazdaságban ezekhez adódnak az olyan új kiváltó események, mint a kibertámadások, az informatikai rendszerek összeomlása, illetve a sztrájkok vagy terrortámadások következményei. Ilyen esetekben tetemes pénzügyi veszteség érheti a vállalkozást anélkül, hogy bármiféle kár keletkezne a létesítményekben vagy az épületekben. A kockázatkezelők számára ez azt jelenti, hogy az immateriális javak, például az adatok, hálózatok és a szellemi tulajdon védelme egyre fontosabbá válik.”

Az üzletmenet megszakadása immár hatodik éve számít a legfontosabb kockázatnak, 13 országban, Európában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az afrikai és a közel-keleti régióban az első helyen áll.  A vállalatoknak egyre több forgatókönyvvel kell számolniuk a hagyományos kockázatoktól, azaz a tűzesetektől, a természeti csapásoktól és az ellátási lánc megszakadásától kezdve az olyan új kiváltó eseményekig, mint a digitalizáció és az összekapcsoltság, amelyek tipikusan nem fizikai kárforrások, de hatalmas pénzügyi veszteséggel járnak. A legfontosabb informatikai rendszerek összeomlása, a terrorizmus vagy a politikai erőszak, a termékek minőségi hiányosságai vagy a váratlan szabálymódosítások átmenetileg vagy tartósan megakaszthatják a vállalkozások működését, ami súlyos következményekkel jár a bevételekre nézve.

Vállalkozás- és kockázati szakértők szerint először fordul elő, hogy a vállalkozások az üzletmenet megszakadását kiváltó események közül leginkább a kiberbiztonsági eseményektől tartanak, és úgy gondolják, hogy a kibertámadások után az üzletmenet megszakadása okozza a legnagyobb anyagi veszteséget. Az AGCS kiberkockázatok modellezésével foglalkozó partnere, az immár a Guidewire Software tulajdonában álló Cyence becslései szerint a pénzügyi, egészségügyi vagy kiskereskedelmi szektorban működő vállalatok esetében egy több mint 12 órán át tartó felhőleállás következményeinek átlagköltsége akár 850 millió dollár vagy 700 millió dollár is lehet Észak-Amerikában, illetve Európában.

Az Allianz Kockázati Barométer alapján az üzletmenet megszakadása a második leginkább alulbecsült kockázat. „A vállalkozásokat nagy meglepetés érheti az üzletmenet megszakadását ténylegesen kiváltó okot, annak terjedelmét és anyagi következményeit illetően, és rendszerint azt is alulbecsülik, hogy mennyire bonyolult a szokásos üzletmenet visszaállítása. A vállalkozásoknak folyamatosan finomítaniuk kellene vészhelyzeti és üzletfolytonossági terveiket, hogy azokban megjelenjen az üzletmenet megszakadását befolyásoló új környezet, és hogy megfelelő választ adjanak az üzletmenet megszakadásával fenyegető mind nagyobb kiberkockázatra” – tanácsolja Volker Muench, az AGCS globális vagyonbiztosítási és üzletmenet-folytonossági szakértője.

Az Allianz Kockázati Barométer szerint folytatódik a kiberbiztonsági események térnyerése. Öt évvel ezelőtt a 15. helyet foglalták el. 2018-ban a 2. helyen álltak. Az adatvédelmi incidensek, a hálózati meghibásodások, a hackertámadások, illetve az üzletmenet megszakadását okozó kiberbiztonsági események miatt 11 vizsgált országban és az amerikai régióban az első helyen, míg Európában, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térségben a második helyen áll a kiberkockázat. Ez egyúttal a leginkább alábecsült kockázat, amely jelentős és hosszú távon fennálló veszélynek számít.

A közelmúlt eseményei, például a WannaCry és a Petya zsarolóvírus támadásai számos vállalkozásnak óriási anyagi veszteséget okoztak. Más események, például a Mirai botnet, amely 2016 végén az eddigi legnagyobb szolgáltatásmegtagadással járó támadást (DDoS) intézte jelentős európai és észak-amerikai internetes platformok ellen, a kockázatok összekapcsolódására és a közös internetes infrastruktúrától és internetszolgáltatóktól való kölcsönös függésre hívja fel a figyelmet. Az egyes felhasználók szintjén pedig a szinte minden modern eszközben megtalálható chipek nemrégiben felfedezett biztonsági hiányosságai világítottak rá a modern társadalmak kibernetikai sebezhetőségére. 2018-ban várhatóan egyre több ún. kiberhurrikánra lehet számítani. Ez az a jelenség, amikor a hackerek a közös infrastruktúrától való függést kihasználva egyszerre több vállalat működését lehetetlenítik el.

Ezzel egyidejűleg az adatokat érintő nagyszabású USA-beli támadások kapcsán újra reflektorfénybe kerültek az adatvédelmi kockázatok. A 2018 májusától hatályos általános uniós adatvédelmi rendelet elmélyíti az ellenőrzést, a rendelet előírásait be nem tartó vállalkozások pedig többféle és súlyosabb bírságokra számíthatnak. A rendeletnek való megfelelés határideje már a küszöbön áll. 

Az Allianz Kockázati Barométer eredményei azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások nagyon is tisztában vannak a kiberbiztonsági kockázatokkal, amelyek a kisvállalkozásoknál a 6. helyről a 2. helyre ugrottak, a középvállalkozások esetében pedig a korábbi 3. helyről az 1. helyre kerültek. Ami az ágazati kitettséget illeti, kiberbiztonsági események leggyakrabban a szórakoztatóiparban és a médiában, a pénzügyi szolgáltató ágazatban, valamint a technológiai és távközlési szegmensben fordulnak elő.

2017-ben csak a természeti katasztrófákból eredő biztosított káreseményekért rekordösszeget, 135 milliárd dollárt fizettek ki a Harvey, az Irma és a Maria hurrikán után az Egyesült Államokban és a Karib-térségben, a természeti katasztrófák világviszonylatban tehát ismét ott találhatók az első három legfontosabb üzleti kockázat között. „A természeti katasztrófák hatása messze túlmutat az érintett területeken található épületekben okozott fizikai károkon. Ahogy az iparágakban egyre nagyobb szerep jut a gazdaságosságnak és azok egyre inkább összekapcsolódnak egymással, a természeti katasztrófák következtében olyan ágazatok működése is veszélybe kerülhet, amelyek első ránézésre közvetlenül nem is érintettek” — állítja Ali Shahkarami, az AGCS katasztrófakockázat-kutatási igazgatója.

A válaszadók attól tartanak, hogy 2017 csupán előfutára volt az egyre nagyobb intenzitású és gyakoriságú természeti csapásoknak. Az Allianz Kockázati Barométerén az éghajlatváltozás és az egyre változékonyabb időjárás 2018-ig még az első tíz helyezett között sem szerepelt, a vállalkozások veszteségpotenciálját azonban itt a tengerparti övezetek gyors urbanizációja is súlyosbítja.

Forrás: Biztosítási szemle